Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. május 4., szerda

Az emlékezés könnyei előtt...



hangtalan ma minden szó,
nesztelen járnak a gondolatok,
melyek fejet hajtanak
az emlékezés könnyei előtt,
ahogy elfolyó életakarásod
apró kavicsként verődik
lelked vékony falához…
harangoz a csend
és mégis hallik e
tértelen némaságban
ahogy Isten könnye áldott
testük nyughelyét megszenteli…
Moha

2 megjegyzés: