Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2011. február 28., hétfő
Csak úgy: Gondolat
Szíved felett
lelnék, biztos helyet
örök lüktetésben
együtt, Veled
Újjászületve
egy áramlásban
s együtt múlni
a végső dobbanásban
***
Körülötted bolyongok
Belső zsebedbe bújva
lehetne élni szépen
dobogós boldogságban
halálig szívverésben.
Szécsi Margit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése