Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. február 11., péntek

Tudhattam volna




Halk csendet lüktet a félhomály,
s szépségétől
terhes alkonya,
ölébe veszi fáradt alakom.
Köddel mozdul a táj-
kába álomnak
nyújtaná lelkét,
de ahogy
gondjai kevesednek,
könnyedén belém nevet,
mint egymás szemébe
a szerelmesek…

2010.12.19.

PHAEDRA

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)