Tudod arra gondoltam,
kinn metsző hideg december van,
a háztetőről a havat szél hordja,
az utcán siető emberek
a fejük búbjáig beöltöznek,
morcos az idő,
és morcos az ember,
az utcán igyekvő,
csak az megy ki ilyenkor,
akinek muszáj nagyon,
megsajnálja,
a kutyát is beereszti az ember,
a kegyetlen hideg ellen
az úton lévőt nem védi semmi sem,
de a szobában benn,
ahol a jó meleg kályha duruzsol,
meg is felejtkezik a zord időről,
mint a mesélő köré a gyerekek,
a kályha mellé úgy kucorog,
meleget adó kályha a szeretet is,
tőle távol nagy, és szomorú a hideg,
morcosak az emberek,
lehajtott fejjel igyekeznek,
hogy hová, talán maguk se tudják,
hogy a meleget, a kályhát,
a meleget adó szeretetet hiányolják,
különösen ilyenkor télen,
karácsony közeledtével.
2009. dec. 20.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése