Tudom, hogy Te mindig velem vagy
s létem Te zárod magadba
Te öleled szívem magasra
s ha fáj a csend,
a Te hangod simogat szelíden…
Tudom, Te őrzöd lelkem fényét
Te gyújtottad meg reményét
s lángja örökké lobog és melegít
a Te békéd csendesít,
mikor a világ szembe köp
s gúnyos közönye ellenem tör…
Szavaid igazán élnek…
lelkembe ölelnek Téged
Szereteteddel betakarsz
s ha jön tomboló vihar:
már nem fázom
sötét, hideg éjszakákon…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése