Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. február 20., péntek

Az egész



Ismerlek. Tudom, mit jelent, amikor így nézel rám. Láttalak már ezer és ezer pillanatban, ezer és ezer helyzetben, hangulatban. A mozdulataid, az arckifejezéseid mind-mind nyitott könyv előttem. Sokat nevettem és sírtam miattad - ahogyan te is miattam. Sokszor meg kellett küzdenem veled és most már tudom, hogy olyankor magammal is küzdöttem. Nem mindig voltam nyertes, amikor nekem lett igazam. Formáltuk egymást, miközben próbáltuk megőrizni önmagunkat. Erre mondják a nagy öregek, hogy összecsiszolódás. Mennyi mindent rejt ez a kifejezés... Benne van az erő, ami a makacs, ellenálló köveket is lágyítani, alakítani képes. Egymásra hatnak, egymást formálják, mígnem összesimulnak és végül teljesen összeillenek.
Két félből így születik meg az egész.

Szilus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése