Hallgatom szavaid, simogatnak, álmaim mögé bújnak, érzem rezgéseid... és szinte észrevétlen ébred testünk... halkan súgod fülembe vágyad, hogy kívánsz, itt és most akarsz... szád izzó vasként fonódik nyakamra... láthatatlan bélyegével pecsételve. Szavaid már elvarázsoltak, megsimogattak, életre hívták szunnyadó vágyam..., s most ajkaid érintése felszította a bennem nyugvó parazsat. Lassan lángolni kezd mindenem... kezem arcodhoz érintem, simogatom, lágyan cirógatom. Arcom hajad borzolja, ujjaimmal táncolnak a szálak. Szád finoman mozdul, siklik pontról, pontra... új és egyre újabb meglepetést okozva bőrömnek. Nyelved segíti kalandozását, vállaimon csúszik érzékiséged. Halkan nyögöm a semmibe, kívánlak... míg csókolsz, kezed tétován útnak indul... kutatva hajlataim, lágyan furakszik blúzom alá... ujjaid kitekint az anyagon át... siklik minden mozdulat...
Álmomban megint velem voltál ...
Mint áldás vagy varázs
úgy borult rám a tested
egymásban lassan elvegyülünk
ölbe tett kézzel ült a Csönd
nézte ahogy szeretkezünk...
Mint áldás vagy varázs
úgy borult rám a tested
egymásban lassan elvegyülünk
ölbe tett kézzel ült a Csönd
nézte ahogy szeretkezünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése