Mikor az est-csillag felragyog az égen,

Mikor az est-csillag felragyog az égen,

s gyertyáját gyújtja a szentjánosbogár,

gyermek ha alszik az altatómeséken,

napkeletre nézzél: ott valaki vár…

Mikor a hold ezüst diszköntösét ölti,

s darabokban táncol a sima tó szinén,

mig sorsod a holnapi gyötrelmeket dönti,

hadd pihenjen fejed a kedvesed szivén…

Mikor enyhe szellő símogatja arcom,-

mint két kezed símitása-, gondolok reád,

s a szivemben megcsókollak, megölellek téged…

A csillagokba suttogom, kedves, jó éjszakát…