Tudod,
ha mesélek Neked,
az sokszor olyan,
mintha
egy virágos réten
szedném a virágot.
Csokorba.
Azután,
mikor elkészülnék vele,
meglátnék
egy közte megbúvó virágot,
és arra gondolnék,
lám,
eddig
ezt észre sem vettem,
pedig már tudom,
érte szedtem
az egész csokrot.
Ha még nézném tovább,
azt látnám,
hogy a többi csak a zöld,
csak kísérő.
Ahhoz az egyetlenhez.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése