...tudod, Kedvesem, ahogyan csendesen magához ölel az otthonunk, minden táncra kél, és dalban hangzik fel, rám mosolyognak a színes tulipánok, összerezzenve lengedez a függöny minden redője, suttogva száll a légben bátorító szavuk, hogy hamarosan hazatérsz, s addig is minden hazavár Téged...a kisszoba érzéki parfümödet rejti, megállt a levegőben bódító illatod, s amikor tovalibbenni érzem orromat csókoló virágérzet lengedezését, a fürdő homályos árnyai közt az apró üvegcse csalogatón magához int, és újonnan elbódít...ropogós lepedőd magához szorítva őrzi törékeny alakod körvonalát, olykor belekuporodom süppedő álomalakod nyomába, és összehúzódva várom bársony tenyered simogatását, az érintést, amely álomba szenderít minden éjszakán...amikor nagyon vágyom utánad, hallani vélem motozásod a lakásban, és vágyakozó örömmel kereslek, kutatlak, mire rájövök csak vágyaimat engedtem túlságosan szabadjára...és akkor megpillantom a kávéscsészék szerelmesen összeolvadó alakját, miként egymásba illesztve pihennek a mosogató ezüst színű mélyén, és ajkaid habos lenyomatát megérintve mindenem odaadnám egy lágy csókodért...
Moha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése