Mint sötétet a fény - úgy leltelek, mint utazó a megürült padot s úgy szeretlek most, ahogy a mély vizeknek halai az iszapot. Tenyeremben simogatás lapul - így bújnak meg házak közt csöpp terek Elment a kedves - én engedtem el, mint léggömb zsinegét a kisgyerek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése