Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2010. április 13., kedd
Kéjbe fúlva
Szívem bíborát eléd terítem
lággyá áztatom lelkem talaját
kedvem frissessége íriszeden pihen
bódultan fürkészem szemed éjtavát
kutatom benne azt az izzó vágyat
melyben megmártózni vágyok szüntelen,
majd kéjbe fúlva örvendünk egymásnak
s Te lánggal égő lázzal rám feledkezel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése