Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. május 30., hétfő

Megfosztottál a ruhámtól,



Megfosztottál a ruhámtól, súlyos terhet raktál a vállamra, töviskoszorút nyomtál a szívembe, keresztre feszítetted a lelkemet, szomjaztam, és ecettel itattál, a koponyák hegyén madarakra hagytál. És én érted várom, a feltámadást.

.kaktusz
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)