Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. május 26., csütörtök

Találkozás



Úgy érkeztél,
mint aki menni készül,
fázósan és könnyesen.
Hajadban az ősz hajszálak
összebújtak csendesen.
Pillantásod más volt,
mint a régi, megszokott,
s tudtam, megváltoztál,
mert, szemedben a fény
már nem úgy ragyogott.
Mikor hozzám értél,
fejed lehajtottad,
csak álltál szótlanul,
s én tudtam, bármi lesz is
a távolodás oka
a szívünkben lapuló
érzés nyoma,
örök marad bennünk
változatlanul


Kun Magdolna

1 megjegyzés:

  1. Van, mikor több a hallgatás, mint az árulkodó szavak, s ilyenkor érzi az ember, lángoló érzéseink porig hamvadtak...

    Köszönöm kedves Ernest!
    Minden jót kívánok neked.
    Szeretettel. Magdi

    VálaszTörlés