Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. július 3., péntek

Érintés




Simogató szél járja át tested a tavaszi éjen...
hozzád bújik vad kéjjel.
érzi tested rezdülését,
vad vágyak éhezését.

tested feszül és figyel,
szemed csukva és lelked tűzzel.
érintésre vágysz mindenek felett,
érintés mi kedvedre tehet.

vágysz arra mi tán sosem volt..
arra miről csak távoli szóként hallott..
tépnéd magadról ruhád vadul,
élnéd azt mit nem lehet csinálni szótlanul.

érintések mindenüt,
lelked felszisszen: óó, akarom még..
s álom szerű csodák lesznek életedbe,
csak híted birja kicsi rózsaszín lelkedbe'...

Szeretlek Kedvesem!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése