Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2010. június 4., péntek
Töredék
Fuldokló szavak beszélnek
A felkelő nap első sugarain.
Harmatos esőcseppek ugrálnak
A fűszálak testein.
A csönd átlebbenti fátylát gondolataimon,
Vágyódó színes világok után,
A halál végigfut álmaimon,
S bekopog szívem ajtaján.
Bálintné Miklós Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése