Mit kezdjek én a gyásznehéz tudattal,
amikor vérem önti a hűvös iszonyat
mit kezdjek én a hangtalan szavakkal,
ha a halál szele fürtjeimbe kap?
Mit kezdjek én a hűvös ész szavával,
ha ábrándokba ringat az élniakarás
mit kezdjek én a múltam botlásával,
amikor átokként annak sava rág?
Mit kezdjek én a mélyenincs haraggal,
ha Isten hatalma fogat vicsorít
mit kezdjek én a gyilkos viharokkal,
amikor sötétlik orcámon a hit?
Mit kezdjek én a leáldozott sorssal,
amikor lenge lelkem élni vágyik mégis
mit kezdjek én a rút, halálos kórral,
ha jövőnk örökére felesküdtem én is?
Vörös Liliom
Kedves Ernest!
VálaszTörlésDaniela gyönyörű versének mondanivalója, mélyen megérintett engem is. Oly sokat küzdünk az életbenmaradásért és a megtalált érzelmekért,
hogy néha ezek miatt nem tudunk boldogok lenni...