Az érzések elkoptak, számláltatnak az évek,
csak emlék-szilánkok maradnak agyadban,
s fiókodban a gyűrött fényképek.
Izzó csókod megfakult, tőröd csorba,
régvolt nők sárga leveleit gereblyézed,
s kötözöd zörgő, hervadt csokorba.
Fagy ül szíveden, dér kúszik a fákon,
köpenyed szárnyát melledre didergőn rántod
és elmerengsz bárgyún a halálon.
Kovács Gergő
csak emlék-szilánkok maradnak agyadban,
s fiókodban a gyűrött fényképek.
Izzó csókod megfakult, tőröd csorba,
régvolt nők sárga leveleit gereblyézed,
s kötözöd zörgő, hervadt csokorba.
Fagy ül szíveden, dér kúszik a fákon,
köpenyed szárnyát melledre didergőn rántod
és elmerengsz bárgyún a halálon.
Kovács Gergő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése