Azt hittem, elmúltál…

Megint fáj.
Azt hittem, elmúltál…
s most újra,
magányomba hullva
várok rád,
hogy simogasson szád.

Megint fáj.
Úgy szorít ez a lánc,
eltépném
lelkemnek gyökerét,
a körmöm
éket szánt bőrömön.

Megint fáj.
Nincstelen éjszakák
rabja vagy,
sóhajom otthont ad,
szent oltár,
esdeklem lábadnál.

Megint fáj.
Esőként zuhog rám.
Hallgatom,
tombol a szavakon,
s egyedül
nyomodba menekül.

Andika

Sarah Brightman - Love changes everything