Hogy az idő gyógyít? Mit? Az idő legfeljebb bezár valamit, ami megnyílt bennem. Akkor a fény csak hamis látomás volt, nem bepillantás az örökkévalóságba. Az idő, ha hagyom, visszaveszi, amit adott nekem ez a szerelem. A megtalált lelkemet. Lelket mondok, mert nem tudom, minek nevezzem, de, ha van lélek, akkor ez az, márpedig mióta irányít, hiszem, hogy létezik, és én már nem tudok, nem akarok meglenni nélküle. Ha az idő meggyógyítja a fájdalmat, akkor bezárja azt a kaput is, amit megnyitott bennem, ami által magam számára újjá születtem. Amíg csak az eszemmel gondolkodtam, addig féltem az időtől. De a gondolat átalakult belső erővé. Mióta ez a megfoghatatlan valami munkál bennem, azóta van bennem remény, azóta várom a holnapot. Nem engedem, hogy az idő semmivé tegye.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése