egy forrásból
született lelkünk
-a rejtekéből kihajtott vágy-
egymásra hiába vár
szétfolyt valahol
elragadta az ár
poros utakon
a hajsza viharában
hétköznapi lázban
aggódó életünk
elfelejtette
hogy néz ki a közel
roggyant térdű álom
színeket bontó tompa fény
közeleg felénk
-meddig még?
-----
gyere
ne tépjen önvád
keressük meg
- sok bolyongás után-
egymásban a csodát
newyear
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése