Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. október 9., szombat

Tudod, arra gondoltam,

Tudod, arra gondoltam,
van küldetése a szerelemnek?
Ha csak önmagáért van,
ha hiányzik belőle a csodatevés,
nincs értelme az egésznek.
Akkor talán nincs is,
csak a képzelet játéka.
Miért is van a szerelem?
Hogy meggyötörjön,
hogy fájdalmat okozzon?
Inkább azért,
hogy megszépítse a világot.
Hogy széppé varázsolja,
az addig észrevétlenül is szép világot.
Mint ahogy a csöndet szépíti meg a muzsika,
úgy szépíti a világot a szerelem.
A csönd is szép, a világ is szép,
De a zene, a szerelem,
láthatóvá teszi a szépet.
Megmutatja az értelmét
az értelmetlennek hittnek.
Kifordítja a világot.
Nincs benne semmi praktikus,
és mégis mindent megváltoztat.
A kíntól könnyezőt is megmosolyogtatja.
Nélküle sötét, vele világos.
Ha időnként beborul, csak azért,
hogy utána annál szebben ragyogjon a Nap.
Sírás után jobban esik a nevetés
Velem szépnek látod a világod?
- velem megtaláltad
a léleknyitogató,
világot megszépítő szerelmet.
Gonosz a világ?- csak hiszed,
hogy szeretsz engem,
ha a szépet látó szép szemeidet
a szerelem még nem nyitotta fel

.kaktusz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése