Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. október 30., szombat

Sziv és agy


Hatalmas csatát vív,szív az aggyal.
Harcolnak marják egymást szüntelen.
Percről percre,napról napra dúl a viadal.
A szív még mindig szeret.
Hiába súg az agy:értelmetlen!
Felsír a szív könnyeket ejtve,
De nem riad meg semmitől.
Űzi maga formált igazát kétségbe esve,
S míg létezik érzés,hite nem gyengül.
Tudja jól az elme,hogy nem szeret,
Mégis van valaki,kit a szív egy életen át sem felejt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése