Tudod, én sokszor nagyon féltelek. Az is lehet, hogy mindig. De nem azoktól a veszélyektől, amik kívülről leselkednek rád, már nem azoktól féltelek, hanem magadtól, a saját gondolataidtól féltelek. Féltem az éjszakáidat, félek attól, hogy rossz gondolatok gyötörnek, hogy nem hagynak megnyugodni, féltelek attól, hogy ostromol a csak az emlékeidben élő múlt, féltelek, hogy félsz a holnaptól. Szeretnélek magamhoz ölelni, mint egy síró kisgyereket, és elmondani neked, ne félj, nincs ott semmi, hidd el, a világon nem létezik semmi, semmi más, ami fontos, csak a szeretet. És én nagyon szeretlek.
.kaktusz
Azt gondolom az ilyen vallomásokért lehet tűzbe menni...és ezekért érdemes élni....
VálaszTörlésIgen,a világon nincs semmi fontosabb mint a szeretet és ha van kit szeretni és szeretve vagyunk,nagyon boldogok lehetünk...
VálaszTörlés