Ne legyen több gyűlölet

Canto Della Terra from Ferenc Vicze on Vimeo

Sápadt felhőkbe zárva küldöm csókomat
Hogy ha eső hull rád, csókolja arcodat
Lángoló szívem tüzével táplálom lelkedet
Hozzád simult életemmel őrzöm életed

S csak azt kérem tőled, hogy úgy szeress
Őszintén, ahogy szeretni érdemes
És átkarol majd minket, egy végtelen jelen
Az idők roppant súlyát, már észre sem veszem

Bár köröttünk tombolva száguld a féktelen világ
Lelkünkben béke van, örök tavasz, cseresznye virág
S ha elhervad majd, mi akkor is lágyan tovább suhanunk
Átnyúlik téren és időn, csillagporos, végtelen utunk

Két összeforrt kéz leszünk, eggyé vált gondolat
Messze nyúló fénysugár, a türkiz ég alatt
Mely átfonja majd szelíden, a háborgó földet
Hogy ne legyen több gyűlölet soha,- soha többet.

Sándor Gyula