Tudod, van hogy én se értem, miért maradok, és miért jövök vissza annyiszor, ahányszor úgy érzem, végleg el kell mennem, talán azért, mert valamit megtaláltam, vagy csak megtalálni véltem ebben az áldatlannak látszó helyzetben, valamit, amire ez az érzés a legfőbb bizonyíték, igen, azért maradok, azért nem megyek el, mert azt hiszem, így kell ennek lennie, hogy ez az én utam, hogy megpillantottam egy tudaton túli világot, és nagyon megszerettem, ahol semmi nem véletlen, és semmi nem tervezet, az öregisten hívők azt mondanák, ember tervez, isten végez, hiszem, nem véletlen születtünk mi ketten azon a napon, amelyiken megszülettünk, hogy közreműködtek a csillagok, meg az egész világ abban, hogy így legyen, hogy egyszerre jussunk ilyen mélyre, és ilyen magasra, ha véget tudnék vetni, akkor nem csak az érzés halna, hanem egy titokzatos, megfejthető, csodálatos világ is.
.kaktusz
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése