Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. április 16., csütörtök

Tudod,...




Bellagio-Con Te Partiro (Time to Say Goodbye)


Tudod, lehet hogy az ember

nagy hibát követ el maga ellen,
talán nem is csak hibát,
inkább nagy bűnt,
mikor tartozni akar valakihez,
mikor úgy érzi, végre tartozik valakihez,
olyanná lesz, mint aki megérkezett,
számára bezárul a világ,
mint a kalitkába zárt madár olyanná lesz,
de míg a madarat más,
az embert önmaga zárja be,
becsuk ajtót, ablakot, és hiszi,
neki már nincs mit keresni,
ez az ő világa,
itt kell mindent megtalálnia,
mindent, amire szüksége van,
örömöt is, bánatot is, szeretet is,
ide kell fektetni az összes energiát,
cserébe a felvillanó fényt várja,
a szeretet fényét,
pedig a szeretet energia is,
fény is, nem kell hozzá befektetni,
a befektetett energiát
talán a hála sugározza vissza,
vagy csak a megszokást,
ritka, hogy a szeretet kalitkában terem,
vagy, hogy ott életben megmarad,
a szeretetnek ott a helye,
ahol a napfényének,
az ég csillagainak,
a szeretet szabad, mint a madár,
ha egyszer rád talál, nem kérdezi,
kihez tartozol, tartozol-e valakihez,
de aki bezárja magát, aki azt hiszi,
megérkezett, neki sehol nem kell keresnie,
rá biztosan nem vár már senki se,
annak lepottyannak a szárnyai.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése