Mikor átölelsz, megszűnik az idő
védtelenné válik ölemben a vágy
mint a vízesés, önnön robajától
különválasztódik múltunktól a mánk…
Mikor átölelsz, mérget old a lélek
a perc tüzében vágyok elveszni
mosolygó reménnyé változik az élet
kínzó szomjam dühét szerelmed elfedi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése