Mit is mondhatnék neked, amit még nem mondtam el? Tudom, hogy ismered minden rezdülésemet, tudod, hogy mire, hogyan reagálok, mitől sértődök, és mitől békülök. Tudod azt is, hogy nem kell egy lépést sem tenned, ha elmegyek, visszajövök. Szeretnék néha másnak látszani, szeretnék más bőrébe belebújni, hogy neked érdekes legyek, de hiába, előled nem rejtezkedhetek. Magadról nekem tudnál újat mondani? Nem azt, hogy tegnap hol jártál, hogy mikor mit tettél, hanem arról, aki vagy. Tudsz Te magadról annyit, amennyit én tudok? Akkor mesélhetnénk egymásnak sokat, ha egyszer kiderülne, a szavaidat a többiek értik jól, én vagyok az, aki tévedek, ha kiderülne, nem ismered a gondolatomat, a rezdüléseimet, hogy Te nem érzed, hogy mi ketten egymásból következünk. (Akkor meg minek.)
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése