Tudod arra gondoltam,
hogy igazság csak egy van,
a halandó ember, a rész az egészben
azt gondolja,
az ő igazsága az egész világ igaza,
pedig talán belőle sokféle van,
más a szárnyaló madáré,
a vadonélő állaté,
de még a szegénynek,
és a gazdagnak is más az igazsága,
de leginkább különbözik a test,
és a testben ott lévő Isten igaza,
az egyik a halandóé,
másik a végtelené,
az egyik tervez, gyűjtöget,
tökéletes az ő igaza,
hogy előrelátón gondol a holnapra,
a másik,
a végtelen lélek megelégszik azzal,
ha a napi tápláléka megvan,
neki nem kell attól tartania,
ha nem gondoskodik, végül éhen hal,
egyik pont annyit lát,
amennyit a szemnek megmutat magából a világ
az ő igazsága,
hogy csak a külső fényben lehet látni,
a másik igazsága,
hogy a látáshoz nem kell lámpa,
elég a legbelső világosság,
az egyik azt mondja,
(és tökéletes az igaza)
sietni kell, mert egyszer élünk,
szűkre szabott idő alatt kell
mindenhova eljutnunk
a másik igazsága az,
hogy minek sietni annyira,
a lényeges dolgok úgyis megtalálnak,
talán egy dolognak is több az igazsága,
ami nem a lusták, és a törekvők igaza,
más a madarak igazsága,
más a vadon élő állatoké,
az egyiké lehet az igen,
másiké ugyan arra a nem,
egy embernek is kettő van legalább,
más a házé, és más a lakóé,
külön-külön mindegyik igazság,
de az egyik az örök léleké,
a másik a porladó testé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése