Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. november 19., péntek

Válóczy Szilvia - Mögött


Olyankor
elsötétül minden…
Csak a vágy éget,
mit két kezed csihol,
ha melleimen siklik
és minden kéjbe burkolt
szerelmes érintésed
megrezzent bennem
egy aprónyi sejtet.
Éhessé tesz, ahogy
testem mögött
kígyózó karjaid
felkavarják a teret
és én lassan ringatózva
köszönöm meg
nyakam ívére emelt
csókjaid.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése