Tudod arra gondoltam,
azt mondják,
rossz irányba tart az emberi világ,
a Föld melegszik, a szív keményedik,
az ember rosszul csinál valamit,
talán a baj a hitével van,
hogy kicsiny hitű az ember,
jobban hisz egy távoli istenségben,
mint a bennlévőben,
a szeretetnél, a szeretet erejénél,
a saját szeretetének az erejénél
jobban bízik az erőszakban,
a simogatásnál a pofonban,
(sokszor azt is szeretetből adja)
mert bizalmatlan,
talán, mert a szeretet „csak” benne van,
és mert benne van,
saját szeretetének az erejét becsüli le,
nem hisz benne,
míg a csodát meg nem látja,
nem látja meg, míg el nem hiszi,
míg helyette a segítséget mástól kéri,
ha az erőszakot célravezetőbbnek gondolja,
pedig az erőszak öl,
még ha csak atyai pofon képében is,
a szeretet pedig teremt,
ha az eredmény nem is rögtön születik,
talán tudja is ezt az ember,
de mégsem tud hinni benne,
hogy egyedül a szeretete
képes a csodára,
mert nem bízik a sajátjában,
azt gondolja, nem árt a besegítés,
hol pofonnal, hol félrevezetéssel,
nem hisz a szeretet megtartó erejében,
pedig Ő, csak ha benne bíznak,
akkor képes a csodára,
talán azért van,
hogy kevés a csoda a világban,
mert egyre több a pofon,
és egyre kevesebb az olyan szeretet,
amiben feltétel nélkül megbízik az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése