Tudod, arra gondoltam, az érte tett erőfeszítésekbe a szerelem hal bele, vagy csak belefárad, hogy nem értik, őt, az oltárán tett áldozatok sértik, lángjai szárnyát megperzselik ,hogy a háborúban, ami érte folyik, ő áldozat, cselekedni érte, felé lépéseket tenni sem lehet, eléréséért semmit nem lehet csinálni, de általa a világot lehet meghódítani, hogy éljen, meg kell születnie, a semmiből kell megszületnie, vagy inkább két lélek elvetett magvából, az érte végzett munka felesleges, az általa végzett munka nem munka, kárba megy minden erőfeszítés, érte is, ellene is, sok munkával, pénzzel szinte minden megszerezhető, de a szerelmet a kényszer, az érte végzett robot megöli, a szeretetmadár könnyen felrepül a legmagasabb szirtekre is, s ha kell, a legsötétebb mélységbe is alászáll, ha ő úgy óhajtja, ha kényes kedve azt diktálja, de más nem irányíthatja, a szerelem maga, magát vezeti, földi kincs nem érdekli, néha mozdulatlan, csak sütkérezik a szeretetben, szeretet a szeretetben, csak élvezi az életet, máskor súlyos terhet, nehéz hegyeket cipel, soha sem külső kényszerből, valamiféle elvárásból, a kényszer ott van benne, a szeretet maga a kényszer, hogy adja önmagát, soha nem áldozatnak, inkább csak örömdalnak, érte senki semmit nem tehet, általa minden megtörténhet, de az erőfeszítéstől, ahogy jött, úgy elillan, egy pillanat, és huss, csak volt, de már nincs szerelem.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése