Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2009. május 11., hétfő
Ott leszel akkor is
...S ha nem leszek már, verseim majd
felelnek akkor is:Jelen!
S mint életemben jóba-rosszba,
ott leszel akkor is velem.
Együtt ragyog vagy halványul
a te neved s az én nevem-
egyek vagyunk örökre, mint a
költészet és a szerelem.
Benjámin László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése