Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. május 16., szombat

.Vágy




A legmélyebb és legigazibb vágy, annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez.
És ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani.
De ami előtte volt, -a kölcsönös vonzalom, ami egymás felé
lökte őket, az megmagyarázhatatlan.
Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy.
Amikor a vágy még ebben a tiszta állapotban van
a férfi és a nő beleszeret az életbe, minden pillanatát
a legmélyebb bódulattal élik át, és izgatottan várják,
mit ünnepelhetnének meg legközelebb.
Az ilyen emberek, nem sietnek, nem hajtják
az eseményeket meggondolatlan cselekedetekkel.
Tudják, hogy a szükségszerű úgyis bekövetkezik,
hogy az igaz mindig megtalálja a módját, hogy megmutatkozzon.
És amikor elkövetkezik a pillanat, nem haboznak,
nem hagyják ki a lehetőséget, nem vesztegetnek el egyetlen
mágikus pillanatot sem, mert tisztában vannak
minden egyes pillanat fontosságával.”


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése