Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. október 13., kedd

Arra gondoltam



Arra gondoltam, vissza kellene menni az időben. Az ősmeztelenségig kéne utazni, oda, mikor először gondolta az ember, hogy levéllel takarja a testét, mert meglátogatta a szemérem, és mert szemérmességében takargatni valónak gondolta, szemérmetlenné tette önmagát. Mert a szemérem, és a szemérmetlenség egymás után születtek egymás nélkül nem léteznek, egymásnak testvérei, elválaszthatatlan ikertestvérei. Miattuk nem szabad a gondolat, miattuk öltözött a lélek jégpáncélba, általuk lett illő és illetlen szeretet. Miattuk fagyott meg a tűz, miattuk lett álszent és hazug a világ.

.kaktusz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése