ültem már kihalt árkádok mocskában a legmélyebb függésben és láttam már kifordulni a világot mind a kilenc sarkából talán ezért marad bennem örök zene a magány és cél nélküli utazás az órák körül tekergő idő lépni kéne...tovább vagy negyedszer is megszületni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése