Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. Amikor még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ. Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán, ha nem kérdeznénk. Nem kutatnánk. Nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt. Mégis harcolunk a változásért, hogy megváltoztassuk a világot, hogy álmodozhassunk a reményről. Soha nem tudván biztosra, kivel találkozunk utunk során. Hogy ki fogja majd a kezünk az idegenek seregében. Ki érinti meg a szívünket. És osztja meg a próbálkozás fájdalmait. Oly sok küzdelem folyik a szándékért, a célért. És végül csak egymásban találjuk, meg ezt. A természetfeletti események közös élményét. És az evilágiét. Minden ember alapvető vágya, hogy rokonlélekre leljen. Hogy kapcsolatba kerüljön valakivel. És hogy így a szíve mélyén tudja nincs egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése