Virágot bont az égő gyertyaláng
élő oltárt állít az alvó emléknek
s míg édes illattal telik meg szobánk
éhes szemeim arcodért epednek…
Sóhajaim sírják vágyad viharát
selyemporrá zúzom józanságomat
de csak ígért üdv vagy, tűnő délibáb
könnyáztatta hűségem kék ege alatt.
S amíg összehajlik magányhoz a magány
rugdalódzó szívem éjnek dől megint
egyszer csak a hangod súrolja a homályt
lépteid zajától a sötét szétesik
szemed tengerében elázik a hold
újra ünnepet ül ajkadon a nevem
orgonaszó-csöndben hozzád simulok
tegnapjaim sóhaját öledbe temetem
majd újra virágot bont a gyertyaláng
élő oltárt állít az alvó emléknek
s míg édes illattal telik meg szobánk
tiltott gyümölcsét lopom szerelmednek.
Vörös Liliom
smokie - i'll meet you at midnight
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése