Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. december 18., péntek

Lennék, ha TE volnál....




Várok rád rendületlenül
De nem tudom te vagy-e,
Az, aki el kell, érkezzél hozzám?
Érzem az idő gyorsan elrepül,
Mondanám, ne menj még, maradj,
De nem tudom Te vagy-e az,
Oly régi álmom, egyetlen ideám?

Lennék a te csillagod, ha akarnád,
Éjente szerelmesen néznék rád.
Ragyognék úgy, mint soha egy csillag sem,
Az égen fent nem ragyogott.

Volnék olyan neked, mint
Lenni senki sem tudott
Az űrben születnék, s az űrbe tűnnék el,
Az űrbe tűnnék le, és újra születnék,
S neked örök hűséget adnék.

Lennék kis szellő, ki cirógatni tud,
Ha szükségét éreznéd a simogatásnak,
Lennék mély hallgatás és végtelen megértés,
Ha megszelídítenél, és te volnál a féltés,
Ki hívón nyújtja felém erős barna kezét.

És lennék az, aki vagyok, egyedül csak neked,
De félek, elkerül a szerelmed,
S ilyenkor szívem újra kérdezem,
Vajon Te vagy az….. vajon nem?

Gillyan Kata


Korál - Homok a szélben



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése