Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. február 18., csütörtök

Koosán Ildikó Szerelem




Leveszem feszes asszonyruhám,
vágyaim selymébe öltözök,
legyek most ledér szeretőd,
vagy szent asszonyod a nők között!
Lehajlok hozzád, lásd milyen
fesztelen gőggel engedem
útját érzéseimnek, itt vagyok!
Űzött ma hozzád a vágyam,
légy ringató puha ágyam,
lényeged titkára szomjazok!
Nyírfaág karokkal fonom át
pillanatunk gyönyörét,
s lankadó tűzébe hamvadok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése