Fák ágai egyre hajladoztak,
a hegyek és völgyek ragyogtak.
Virágok pompáztak az utakon.
Fújtak a szelek, és elmúltak,
a pillanatok éltek és eltűntek.
Lelkem mélyén a választ megleltem.
Sok fájó emlék gyötri ma is szívemet.
Álomtalan érzéssé vált a szerelmünk,
Lelkem is messzi utakra menekült.
Időm lejárt, az emlékek is megkopnak.
Mikor visszanéztem régi utamra,
Az élet is messze maradt mögöttem:
És az álmok is tovaszálltak csendben
I Walk Alone - Tarja Turunen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése