Amikor a felhők
lassan összeérnek
lázas könnyben égnek
szemeim,
mert szeretnélek én is
így ölelni téged,
de hiába kereslek
nem vagy itt,
és csendben vágyakozva
irigykedve nézem,
milyen jó nekik
ők megtehetik
odafönn boldogok
míg idelenn éppen
ebbe hasad bele
a szerető szív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése