Van úgy, hogy félek köddé válni.
Mi van, ha erre a helyre többé,
bár keresem, tovább, mint örökké,
soha nem tudok visszatalálni?
Mi van akkor, ha ez csak álom,
s követi egy egész más ébredés,
egész más létforma, élet és
emlékek közé tűnik világom...
Ha emlékszünk olyanra, mi nem volt,
s játszi képzelet játéka csupán,
hogy rád találtam egy délután,
s nem nekünk dúdolt a hold...
Van úgy, hogy félek köddé válni,
mi lesz ha meguntál, s nem jössz többé,
nem lesz több soha és mindörökké,
és már nem tudlak megtalálni...
Szers András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése