Fürkészem a csillagos eget,
s nem tudom - válaszokat
miért náluk keresek.
Ősporunk nyoma talán,
mely égből a földre vezetett;
ám e szürkeségben, pőrén
reszkető testünk - csillagporok
fénytelen terme lett. Egyetlen
félelmek nélküli álmodás
kell csupán, hogy megleljük
vágyott otthonunk ezüstsugarát.
Nemsokára - egy csendes éjszakán…
Mirian
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése