Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2009. március 31., kedd
Ajándék
Szeretném magam átadni neked
Mint egy kis szobrot, mely asztalodon áll
Áll és él és szembe néz veled,
Mikor szobádra borul a homály.
Én lennék örök-merev vizavíd:
Kis, megszokott tárgy fémből vagy fából
Mely a tiéd, igénytelen, szelíd,
S egy mosolytalan nőfejet ábrázol.
Lányi Sarolta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése