Első szerelmem annyi volt csak,
Hogy, szemedbe néztem,s fogtam kezed.
Egy mosolyod,szavad volt csak minden,
De nekem elég volt akkor egészen.
Úgy őrzöm e mosolyt,
Miként a napsugárt a tenger,
Mélyen,eltakarva mások elől,
Felejthetetlen, nagy szerelemmel.
by Doke
Szia Ernest!
VálaszTörlésÖrömmel tölt el,hogy versem másnak is jó érzést közvetít,s külön öröm azt más oldalán,blogjában olvasni.
Köszönöm.
Doke
Gyönyörű kis versike és valóban jó érzést közvetit,szép emlékeket idéz föl.
VálaszTörlés