Széttárt karokkal olvadnék beléd
mint forrasztó ón vagy hűs oxigén;
lélegzeted lég-ölén véreddé
válva szívedig vinne egy pici ér.
Széttárt karokkal olvadnék beléd
lelked mélyén-élővé rejtenél
hogy nappal ugyanaz legyen a kép
mint, amit szemeim mögé fest az éj.
Balázs-Danó Tímea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése