Bambán, mosolyogva ébredek,
mint aki kábult
Szédülök, elszálló percekért élek.
Tenyered vonalai nevetnek, -
kergetik egymást szemeden az árnyak.
Tested a takaróm, s fehérlik.
Lassan kinyílnak bennem a mélyrezárt vágyak.
Bőröd pórusain át lélegeznek a fák.
Combjaid szorítását kívánja testem,
mint jó szót a mostohák.
Szomorúfűz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése