Oly görbék néha pályái az égnek,
a hit elpárolog, a tudat szertehull,
de otthont ad a föld valamennyi népnek,
ha nem is mindegyik beszél magyarul,
de mindegyik hisz az örök igazságban,
Kelemenként építi békessége falát,
és Istentől való akaratában
erkölcsös léleknek vallja önmagát.
Minden nemzedék viszi a keresztjét
mindegyik várta csöndben már a végét,
árulták mindegyiket harminc ezüstért,
mégsem pusztult ki, ahogy mások kérték,
és tovább tud hinni a csodák erejében,
mert lelkére mért szép ruha gyanánt,
örömét találja gyermeke szívében
és azt követve érzi, ím hazatalált.
Vörös liliom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése